Veszélyeztetett Csoportok
- Gyermekvédelmi szakellátásban élő, állami gondozásból kikerülő fiatalok
- Fiatal lányok, nők
- Mentális zavarban szenvedők, pszichiátriai betegséggel élők
- Különböző deviáns csoportok (pl. kábítószerfogyasztók)
- Hajléktalanok
- Fogyatékkal élő emberek, megváltozott munkaképességű emberek
- Alacsony nyugdíjú idős, egyedül élő emberek
- Létminimum alatt élők
- Tartós munkanélküliek
Az áldozat
Az emberkereskedelem áldozatai traumát elszenvedett emberek. Rettegnek fogvatartóiktól és ez nagymértékben befolyásolja tetteiket, döntéseiket. Sokszor elhatározzák, hogy megszöknek vagy segítséget kérnek, de annyira félnek a bosszútól és a bűntetéstől, hogy mégsem teszik meg. Ezért történik meg az is, hogy, ha egyszer megszöknek vagy kikeülnek és feljelentést tesznek, mégis visszavonják azt.
Az elszenvedett trauma következtében az áldozatok világképe megváltozik, nem bíznak az emberekben, mindenkivel bizalmatlanul viselkednek, annak érdekében, hogy megvédjék önmagukat.
Az áldozatok emlékei az eseményekről nem összefüggő eseményként vannak jelen a memóriájukban, hanem darabokban, töredezetten, ezért gyakran jutnak eszükbe újabb és újabb emlékképek. Ez tehát nem a szavahihetőségüket vonja kétségbe.
Általában két csoportra osztják az embereket, azokra, akikben meg lehet bízni és akikben nem. Viszont, akikben korábban megbíztak, azokat is hamar átsorolhatják a nem megbízható emberek közé. Ehhez elegendő egyetlen bántónak talált apróság. Például, ha az áldozat úgy érzi, hogy nem hisznek neki, nem támogatják vagy elbagatelizálják, ami vele történt.
Jellemző az áldozatokra, hogy minden változástól félnek, mert a változások mindig bizonytalansággal járnak. Emiatt előfordulhat, hogy egy áldozat akkor sem menekül, amikor lehetősége lenne rá, mert a bizonytalanság helyett inkább az ismerős rosszat választja.
Az emberek legtöbbször a munka reményében válnak áldozattá 
Az emberkereskedők magukhoz édesgetik áldozataikat, ígéretekkel, szeretettel, ajándékokkal. Így építve ki a bizalmat. Sok áldozatot csapdába kerül, mert hamis ígéretet kap arra, hogy családba kerül és a szeret teljes kapcsolata lesz. Később az elkövetők különféle kérésekkel állnak elő és ha azoknak az áldozat nem teljesíti önszántából, fenyegtik, bántalmazzák, szexuális erőszakkal élnek, zsarolják (tartozásokkal, családtagok veszélyeztetésével, gyermekeikkel, stb).
További gyakran alkalmazott módszer, hogy kábítószerre szoktatják az áldozatokat, ezzel is önmagukhoz láncolva őket egy függő viszonyban.
Szégyenérzet
Az áldozatokban gyakran szégyenlik magukat, amiatt, hogy megalázó helyzetbe kerültek. Ezért nem is mernek segítséget kérni, illetve nem tudják, hogy van segítség. Nincsenek tisztában azzal, hogy bűncselekmény áldozatai.
Az áldozatokra jellemző, hogy kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek, akiknek támogató családi, baráti kötelékei nincsenek vagy nagyon minimálisak, sok esetben már korábban is bántalmazó környezetben éltek, így a megszokott számukra a gyötrődés és szenvedés, ehhez alkalmazkodnak