„Az egyenlő munkáért mindenkinek,
bármilyen megkülönböztetés nélkül egyenlő bérhez van joga.”

Ezekkel az esetekkel találkozunk

• Szexuális kizsákmányolás

Nők, férfiak, gyermekek kényszerítése szexuális tevékenységre. A szexuális szolgáltatást fizettség fejében kell elvégezniük idegen emberek számára. A szolgáltatásért kapott pénzt futtatójuk (emberkereskedő) részben vagy egészben elveszi.

• Kényszermunka

Nőket és férfiakat toboroznak vonzó belföldi és külföldi munkákra. A férfiakat általában mezőgazdasági vagy építőipari munkára toborozzák a nőket szállodákba, éttermekbe, masszázsalonokba és házigondozásra idősek mellé. Az emberkereskedők (közvetítők, toborzók, ügynökök) a munkavállalók fizetését elveszik, bejelentik őket szociális segélyre, amit szintén elvesznek tőlük. Általános, hogy a munkáltatóval ők vannak kapcsolatban. A munkavállalókat fenyegetik, adósságban tartják (utazás költségei, szállás, stb).

• Bérkoldultatás

Nők, férfiak, gyermekek koldulásra kényszerítése. Gyakori az emberkereskedők által elkövetett súlyos testi sértés, amely eredményeképpen kialakult testi fogyatékosság „jól keresővé” teszi a koldust. Az így szerzett pénzt a futtató (emberkereskedő) a koldustól részben vagy egészben elveszi.

• Hajléktalan csicskáztatás

Hajléktalanok tanyára, birtokra toborzása, majd házkörüli, háztáji munkák elvégzésére kényszerítése. A hajléktalanok rabszolgasorban tartása, embertelen szállási körülmények között. Álatlában a házakhoz tartozó melléképületekbe zárják és tartják a munkára befogott hajléktalanokat. A munkáért fizettséget nem adnak, élelmet is ritkán, az is inkább maradék, vagy összekotort moslék. Gyakran alkamlaznak testi fenyítést a csicskáztatók.

• Kényszerházasság

Az emberkereskedők hamis, kecsegtető álláshírdetésekkel fiatal lányokat toboroznak külföldi munkára. (bébi szitternek, pincérnek, masszőrnek, szállodai szobalánynak, stb). A találkozást követően egy gyűjtőbe viszik a naív, jóhiszemű lányokat, ahol be vannak zárva és halálosan megfenyegetik őket. Majd a célországba átszállítják és férfiaknak adják el a lányokat és házasságkötésre kényszerítik velük. A házasodni „vágyó”, általában középázsiai férfiak, állampolgárságra van szüksége valamely jóléti államban, amelyet a házasságkötéssel tudnak megszerezni. A feleségért az emberkereskedők kb. 500.000 HUF-ot kapnak a férfiaktól.