Emberkereskedelem « Lucia Projekt

Emberkereskedelem

in the rain_cut2

„Minden emberi lény szabadnak, egyenlő méltósággal és jogokkal születik.”

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

 

 

 

Az emberkereskedelem mindenben sérti az alapvető emberi jogokat és az emberi méltóságot. Elkövetői visszaélnek a kiszolgáltatott, perifériára szorult emberek elesettségével, félrevezetik és fenyegetik őket. Adós-szolgaságba és hiteltartozásokba kényszerítik őket. Erőszakot, testi- és lelkiterrort alkalmaznak.

Az áldozatok leginkább, veszélyeztetett csoportokhoz tartozó, kiszolgáltatott személyek, akiket nemcsak erőszakos módszerekkel, hanem munkalehetőség hamis ígéretével is magukhoz csalogathatnak az emberkereskedők. Kiterjedt kapcsolatrendszerrel és kidolgozott, jól működő módszerekkel rendelkeznek.
Az emberkereskedelem elleni küzdelemben összehangolt kormányzati munka, együttműködés a civil szervezetekkel és a társadalom érzékenysége és figyelme szükséges a probléma megoldásának érdekében.

Mi az emberkereskedelem?

Az ENSZ határokon átnyúló szervezett bűnözés elleni egyezményének (Palermói Egyezmény[2]). Az emberkereskedelem, különösen a nők és gyermekek kereskedelme megelőzéséről, visszaszorításáról és büntetéséről szóló Jegyzőkönyve (Palermói Jegyzőkönyv) értelmében:

Az emberkereskedelem személyek toborzását, szállítását, eladását, elrejtését vagy átvételét jelenti fenyegetés, erőszak vagy a kényszer más formáinak alkalmazásával, rablás, csalás, megtévesztés, hatalommal vagy a védekezésre képtelen állapottal való visszaélés, vagy anyagi ellenszolgáltatás vagy előnyök adásával vagy elfogadásával annak érdekében, hogy kizsákmányolás céljából elnyerjék egy olyan személy beleegyezését, aki más személy felett hatalommal rendelkezik.

A kihasználás megjelenési formási: kényszerítés prostitúcióra, szexuálisan tevékenység folytatására fizettség fejében, amelyet elvesznek, így kizsákmányolva e pénzkeresőt, kényszerítés munka vagy szolgáltatások ellátására, rabszolgatartás vagy a rabszolgatartáshoz hasonló gyakorlat, mások leigázása vagy az emberi test szerveinek tiltott felhasználása.

Az emberkereskedelem – elsősorban a nő-és gyermekkereskedelem – az 1990-es évek óta az egyik legnyomasztóbb jelenség a világban. Az emberkereskedelem bűntette a világ harmadik legnagyobb és leggyorsabb ütemben növekvő „iparág”. Emberek millióit tartják rabszolgasorban, élhetetlen körülmények között.

Magyarországi helyzet

Magyarország kibocsájtó-, tranzit- és célország. Tranzit jellege abból adódik, hogy az Európai Unió határát képezi (Schengen), ezért az embercsempészek kedvelt útvonala, például Szerbia felől Ausztriába. Némely harmadik országok és egyes kelet-európai országok állampolgárai Magyarországon ragadnak, az emberkereskedők itt zsákmányolják ki őket.

Hazánk viszont elsősorban kibocsájtó ország, valamint a belső emberkereskedelem okozza a legnagyobb problémát. Magyarország nagy számban küldi nyugatra migráló emberkereskedelem áldozatait. Egyre gyakoribb jelenség a munkacélú kizsákmányolás, noha az áldozatok 90% továbbra is a szexiparban esik emberkereskedők áldozatává. Hazánkban, a mélyszegénységben és az állami gondozásban élő fiatalok a legveszélyeztetettebbek. A sivár életkörülmények, az ingerszegény környezet, jellemzően rendezetlen családi háttér, iskolázatlanság és a kilátástalanság miatt könnyen válnak áldozattá.

Magyarok a világban emberker_sszövegbe_cut

Tízezrével dolgoznak magyar nők és lányok prostituáltként külföldön. Hollandiában már több mint ezer. Az utcán és a bárokban szexuális szolgáltatást nyújtó lányok 80-90%-a magyar. Egyre több lányt visznek Olaszországba, köztük sok a 18 évesnél fiatalabb.

A magyar áldozatok nagy számban vannak jelen Angliában, Németországban, Belgiumban, Spanyolországban, Ausztriában, az emberkereskedő-hálózatok keze Mexikóig is elér. Naponta 14-16 órában, fagyban, kánikulában, szünet és pihenőidő nélkül kénytelenek a nők és lányok szexuális szolgáltatást nyújtani akár, 25-30 férfinak is naponta. Ha nem dolgoznak eleget, nem kapnak enni, és különböző erőszakos retorzióra számíthatnak.

Miért van ilyen sok magyar áldozat?

Magyarországon az egyre növekvő szegénység okán rengeteg fiatalnak kilátástalan a helyzete, nincs jövőképük. Ezek a fiatalok legtöbbször széthullott családok gyermekei, szüleik káros szenvedélyekkel élnek, gyermekeiket gyakran bántalmazzák. Az áldozatokra jellemző, hogy támogató családi, baráti kötelékei nincsenek vagy nagyon minimálisak. Gyakori, hogy a gyermekeket saját szülei, rokonai adják el. Az állami gondozásban élő gyermekek már 12 éves korukban áldozataivá lehetnek azoknak a felnőtteknek, akik magukhoz „édesgetik” őket. A kislányoknál gyorsan alakul ki érzelmi kötődés, ha kapnak egy apró kedvességet, két jó szót. Gyakran drogokkal bódítják el őket, és teszik függővé őket a szerektől, így egyben az emberkereskedőktől is, akik a drogokkal ellátják őket.

Az emberkereskedők technikái

Az elkövetők agyafúrt módszerekkel hálózzák be az áldozatokat. Könnyen, képesítés nélkül végezhető munkát, magas fizetést ajánlanak fel azoknak, akiknek kilátástalan a jövője, nem találnak munkát, illetve éhbérért dolgoznak. Sok esetben az ígéretes jövő reményében válnak az emberek áldozattá. Az emberkereskedők minden esetben egy függőségi viszonyt alakítanak ki az áldozatokkal. A kezdeti időszakban bizalmukba férkőznek, ígéretekkel kecsegtetik őket. Később tartozásokat halmoznak fel nekik, megszégyenítik őket, személyi okmányaikat, bankkártyájukat elveszik tőlük. Ez egy pár hetes folyamat, némelykor pár nap alatt is kialakulhat az áldozatok kiszolgáltatott helyzete.

Az emberkereskedők gyakran alkalmaznak különféle erőszakos módszereket mint a fenyegetés, fizikai bántalmazás, szexuális erőszak, valamely családtaggal – elsősorban gyermekkel – való zsarolás. Bérkoldutatás esetén például gyakori az olyan súlyos testi sértés, amely testi fogyatékosságot eredményez. (Így a koldust jobban szánja a hétköznapi ember az utcán). Az áldozatokban gyakran szégyen érzet alakul ki, ezért legtöbbször nem is mernek segítséget kérni.

Az elkövetők – leggyakrabban nők esetében, akiket szexuális tevékenységekre kényszerítenek – különböző, gyorsan függőséget kialakító kábítószerre szoktatják az áldozatokat, ezzel is magukhoz kötve őket. Enyhébb módszerek közé tartozik az érzelmi függőség kialakítása. Fiatal lányoknak az emberkereskedők szerelmet, jövőt ígérnek, ajándékokkal csábítják el őket. Gyakran azokat a kislányokat is, akik állami gondozásban élnek. Később természetesen náluk is alkalmazzák fent felsorolt erőszakos módszereket. Szabadságukban korlátozzák őket. Önálló döntést napi tevékenységükben nem hozhatnak. Mozgásukat, étrendjüket, pihenésüket korlátozzák illetve megvonják az áldozatoktól. Sok esetben az áldozatokat az emberkereskedők fogva tartják, bezárják, kapcsolatot nem létesíthetnek sem rokonaikkal sem barátaikkal. Bűntetésből megvonják tőlük az ételt, cigarettát, italt és a tisztálkodás lehetsőségét is.

Az emberkereskedőket jól kiszolgálja az internet használat elterjedése és az utazás, a határok átlépésének gyorsasága, könnyűsége.

 Az emberkereskedelem formái

[1] http://www.ohchr.org/EN/UDHR/Documents/UDHR_Translations/hng.pdf

[2] http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0600102.TV