Menschenhandel in Ungarn

magyarországi_helyzethez_cut

Zurzeit nur 1-2% den Opfers ist gerettet.

 

 

 

 

Összefoglaló jelentés

Az emberkereskedelem a fegyver és a drogkereskedelem mellett a leginkább virágzó és legkevésbé kockázatos területe a szervezett bűnözésnek, mivel a bizonyítékok felsorakoztatásának nehézségei és az enyhe szankciók a veszélyeztetett áldozatokat a törvényszegők oldalára sodorják. Gyakran fordul elő, hogy egy áldozatot elsősorban nem áldozatnak, hanem bűnelkövetőnek tekintenek egy eljárás során. Az emberkereskedő az áldozatot a legtöbb esetben bűncselekményekre kényszeríti, illegális státuszban tartja vagy elhiteti vele, hogy jogellenes cselekmények részese, állapota illegális. Ennek következményeként az áldozat állandó nyomás alatt van, félelmében és kiszolgáltatottságában hamar elveszíti önállóságát és döntéshozatali készségét.
Az elmúlt években, mivel az emberkereskedelem bűncselekménye nehezen volt bizonyítható, ezért az elkövetők egyéb bűncselekmények miatt pár éves börtönbüntetést kaptak, ha sikerült eljutni egy eljárás végéig. Sok esetben az eljárás felfüggesztésre vagy megszüntetésre kerül, mert az áldozatok fenyegetettségükben visszavonják feljelentésüket. Az emberkereskedők általában bűnszervezetekhez, hálózatokhoz tartoznak, így, akik nem kerülnek eljárásba továbbra is veszélyt jelentenek az áldozatok számára. Az emberkereskedők között a “bánópénz” intézménye van bevezetve, amelyet azoknak kell megfizetni, akik börtönbe juttattak egy-egy emberkereskedőt.
Magyarországon 2013. július 1-én lépett hatályba a Büntető Törvénykönyv módosított rendelkezése a 192. § az Emberkereskedelem és a 193. § a Kényszermunka bűncselekményére vonatkozóan, 2013.január 1-jén pedig az emberkereskedelem áldozatai azonosításának rendjéről szóló 354/2012-es kormányrendelet. A módosítás iránymutatója Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU Irányelve (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szolgált. A bűncselekmény elkövetésére kiszabott szankciók valamivel erősebbek, mint korábban voltak és a törvény részletesebben tárgyalja az emberkereskedelem bűncselekményét, valamint a 192. § különös részi tényállása új elemként szabályozza a kizsákmányolási célzattal történő elkövetést. Ez az előrelépés elengedhetetlen volt Magyarországon az emberkereskedelem elleni küzdelem hatékony előmenetelének érdekében.
A magyar állapolgárságú áldozatok ezrével jelennek meg Nyugat-Európa egyes országaiban. Amsterdamban és Svájban a szexuális kizsákmányolás áldozatainak száma a helyi civil szervezetek becslése alapján meghaladja az 1000-1000 főt. egyre gyakoribb jelenség a munkacélú kizsákmányolás, noha az áldozatok kb. 90% továbbra is a szexiparban esik emberkereskedők áldozatává. Hazánkban a mélyszegénységben és az állami gondozásban élő fiatalok a legveszélyeztetettebbek. A sivár életkörülmények, az ingerszegény környezet, iskolázatlanság és a kilátástalanság könnyen sodorja őket az áldozat szerepébe. Jellemző továbbá, hogy szinte minden esetben rendezetlen a családi hátterük. Magyarországon az emberkereskedelem elleni küzdelem akkor lehet előremutató, ha a mélyszegénységben élők helyzete is javulni tud. Széleskörű tájékoztatást és segítségnyújtást kell biztosítani a potenciális áldozatok számára, valamint különös figyelmet fordítani az állami gondozásban élő fiatalok áldozattá válásának okaira, következményeire. Ezen túl az áldozatközpontú társadalmi szemléletformálás mind a szakmai területen dolgozók körében, mind a társadalom összes tagjai körében elengedhetetlen.
Magyarország elsősorban kiinduló (származási) és tranzit ország. A hatóságok elvétve észlelnek és azonosítanak külföldi emberkereskedelem áldozatokat. Az áldozatok számára segítséget nyújtó szervezetek magyar esetekkel találkoznak, ha elvétve meg is fordul náluk egy-egy idegen állampolgár, nincsenek felkészülve arra, hogy megfelelő ellátást biztosítsanak a számukra. A gyakorlatban harmadik országbeli állampolgárok menekülttáborokban kerülnek, illetve idegenrendészeti eljárásban büntetés végrehajtási intézményekben helyezik el őket.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (továbbiakban: EMMI) által fenntartott védett-ház protokolljában az szerepel, hogy magyar és EU-s állampolgárokat egyaránt fogadnak és segítségnyújtásban részesítenek függetlenül attól, hogy együttműködnek-e a hatóságokkal.
A rendőrség és a határőrség áldozatsegítő feladatai 2007-ben egészültek ki a 2005. évi CXXXV. törvény a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről (továbbiakban: Ast) a 17/2007. (III. 13.) IRM rendelettel az áldozatok tájékoztatásáról.
Fontos megjegyezni, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal áldozatvédelmi szolgálat látókörébe nem került harmadik országbeli állampolgár az utóbbi években.
Mivel Magyarország hivatalosan nem célország, ezért nincs kezelhető adat az idegen országból származó emberkereskedelem áldozatairól. A törvényi eljárás nyújtotta lehetőségek ellenére, arról sincs adat, hogy olyan harmadik országbeli állampolgár, aki emberkereskedelem áldozatává vált, kapott volna humanitárius célú tartózkodási engedélyt.
A harmadik országokból érkező személyeknek gyakran nincsenek irataik, személyes dokumentumaik, amely önmagában is indokolja, hogy hatósági eljárásba kerüljenek. A bekerülésük hátterében állhat bűncselekmény, tiltott határátlépés, a szülő bűncselekménye. Elfogatásuk után általában menedékkérelemért folyamodnak.
Magyarországba Szerbia felől érkező személyek jellemzően háborús konfliktus elől menekültek el hazájukából, a kísérő nélküli kiskorúakat szüleik küldik nyugatra, vagy családjukat veszítették el és kiscsoportokhoz csatlakozva embercsempészekkel utaznak Európa irányába. Főként szlovák, cseh, román, albán, szerb, koszovói, moldáv fiatalok kerülnek ellátásra, de előfordulnak iraki, iráni, afgán, pakisztáni, szíriai és szomáli migránsok is. Némelykor a befogadott gyermek ismeretlen állampolgárságú is lehet. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által biztonságos és veszélyes országok besorolásának függvényében folyamodhatnak menekült státuszért. mozgolepcso_cut
Számtalan eset fordul elő Magyarországon belül és azok között, akik visszatérnek Nyugat-Európából. Ezeknek a magyar áldozatoknak gyakran –még azoknak is, akik az országon belül maradnak- veszik el, vagy semmisítik meg az emberkereskedők személyes dokumentumaikat, útlevelüket. A visszatérő és a helyben érzékelt áldozatok veszélyeztetettsége miatt kiemelt szükség van a védelemre és segítségnyújtásra. Az áldozatoknak függetlenül attól, hogy eljárást folytatnak-e az emberkereskedelem elkövetői ellen, szükségük van a türelemi időszakra. A segítséget nyújtó szervezetek minden esetben súlyosan traumatizált áldozatokkal dolgoznak. Személyiségtorzulásuk, lelki és testi sérüléseik hosszútávú gondoskodás során normalizálódhatnak. A segítségnyújtás és a gondoskodás hosszú távú célja a társadalmi reintegráció, az önálló életvitel készségének megteremtése.
A Mechanizmus biztosítja, hogy bizonyos szervezetek jogosultak segítséget nyújtani a feltételezett áldozat számára. Közéjük soroljuk a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálatát , amely országos hálózattal rendelkezik. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma háttérintézménye a Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet, az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat zöld száma, amely24 órában hívható segélyvonalat működtet. Általában feltételezetten munkaerő kizsákmányolás áldozatai, de van hogy szexuális kizsákmányolás áldozatai is fordulnak külföldön segítségért a Külügyminisztérium munkatársaihoz, akik igyekeznek segítséget nyújtani. Utóbbi időszakban több alkalommal intézték a hazajutását munkaerő kizsákmányolás áldozatainak Belgiumból.

Magyarországon az együttműködési megállapodásban van lefektetve a kormányzati és nem kormányzati szervek közötti együttműködés, azonban a Mechanizmus és más kormányzati szervek financiálisan nem támogatják a szolgáltató szervezeteket a szakmai segítségnyújtásban, így a támogatási eljárások és a segítő szolgáltatások gyakran hiányosak, és nem kielégítőek.